Mindig lenyűgöz, milyen bölcs mondatok buggyannak ki ebből a csodás kis emberi lényből, aki mindössze négy éves. Megosztok majd veletek néhányat. Ez például a mai:

Sétálunk a húgom két kutyájával, az óceánpartra igyekszünk egy bokrokkal, hatalmas leanderekkel szegélyezett kis ösvényen át.
- Anya, te honnan ismered ezt a titkos átjárót?
- Judi mutatta nekem, még évekkel ezelőtt.
- És akkor egyedül jöttél és szomorú voltál? 
- Néha igen, néha nem. 
- Azért voltál szomorú, mert én még nem születtem meg?
- Igen! Honnan tudod? Még most is szomorú leszek, ha arra az időre gondolok. - Elszorul a torkom, mert tényleg így volt, évekig vártam, mire sikerült teherbe esnem.
- Ne szomorkodj! Nem szabad arra gondolni, ami benned van. Azt ki kell engedni.
- Ezt te honnan tudod? 
- Hát tudom.

Hát nem egy született jógi? :-) Ne rágódj a múlton, engedd el!