Kisfiam, Zalán 4 éves. Főként miatta kezdtem el foglalkozni a gyerekjógával, hogy minél hamarabb, minél hatékonyabban tanítsam meg neki és szerettessem meg vele a jógát. Rendkívül nyitott, a világ iránt érdeklődő, önálló kisfiú, és ezt részben annak is köszönheti, hogy Montessori rendszerű óvodába jár. Azért választottam ezt az óvodát neki, mert teljes mértékben azonosulni a tudok a módszer alapelveivel. Azt gondolom, a mai kor kihívásainak megfelelő szemlélettel nevelik, fejlesztik a gyerekeket az olasz Maria Montessori nevéhez fűződő pedagógiai rendszerben.
„Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghez vigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez.” - Maria Montessori
Ahogy komolyabban elkezdtem foglalkozni a gyerekjóga módszertanával, rájöttem, hogy a Montessori pedagógiához csodás kiegészítésként párosulhat mindaz, amit a jóga, illetve a gyerekjóga tanít. Az alábbiakban szeretném megmutatni, mely pontokon mutat kapcsolódási lehetőségeket a Montessori módszer és a gyerekjóga.
Bízom benne, hogy világosan kiderül majd, milyen szép párhuzamokat mutatnak például a Montessori foglalkozások csend gyakorlatai és a jóga foglalkozások ráhangolódó illetve kapcsolódás feladatai, hogy a speciális Montessori eszközöket akár bele is lehet építeni a jógaórákba, hogy milyen együttműködési lehetőségei vannak az óvónőknek és a jógaoktatóknak a gyakorlati élet vagy az anyanyelvi nevelés területén, és hogy a Maria Montessori által kidolgozott kozmikus nevelés elmélete gyakorlatilag nem más, mint egy felvilágosult jógi világszemlélete.
A GYEREKJÓGA ALAPELVEI
A jóga célja és feladata: céltudatos élettevékenységeken keresztül a minden irányú önmegismerés, önfejlesztés, önkiteljesedés. Az ősi jógarendszerek sok olyan mozgásformát, gyakorlatot építettek ki, amelyek belső világunk megismerését szolgálják, segítik. Mivel a gyermek lételeme a mozgás, a gyerekjóga gyakorlása közben jobban rátalálhatnak saját útjukra.
A gyerekjóga célja, hogy megtanítsuk a gyermekeket a csendes, nyugodt szemlélődésre, és az érzelmek, gondolatok szabad kifejezésére. Meg kell tanítani a gyermekeknek, hogy hogyan őrizzék meg nyitottságukat, befogadóképességüket az új dolgok iránt, hogy érzékeljék teljességében a világot, hogy hogyan kezeljék félelmeiket, szorongásaikat, hogyan vezessék le indulataikat, agresszivitásukat, hogyan teremtsenek kapcsolatokat, hogyan éljék meg érzelmeiket, hogyan építsék ki belső világukat.
A jógagyakorlatok, a jóga mozgásformái a fejlesztés sokszínű lehetőségeit hordozzák magukban: gondolkodás-, figyelem-, memória-, mozgásfejlesztés, testséma, percepció fejlesztés, verbális fejlesztés, figyelmi funkciók fejlesztése, emocionális fejlesztés.
A gyermekjóga kiemelkedő hatásfokkal segít a stresszkezelésben, - ami ma már sajnálatos módon az óvodás korú gyerekeket is érinti -, a szorongások oldásában, a magatartási zavarok kezelésében. Elvitathatatlan hatása van a jobb és bal agyfélteke működésének kiegyensúlyozásában. A mozgás szervrendszerre, a légzőrendszerre, az emésztő- és kiválasztórendszerre kiemelten egészségmegőrző, sőt gyógyító hatással van a jóga. Éppen ennek a komplexitásnak köszönhetően a jóga a gyerekek számára is kedves és szeretett mozgásforma.
A MONTESSORI MÓDSZER ALAPELVEI
Montessori nevelési rendszerének minden mozzanata a képességek fejlesztésére, a valóság megismerésére, az ember megbecsülésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a tudás és a szépség szeretetére irányul. A módszer névadója és kidolgozója, Maria Montessori a környezetért felelősséget érző gondolkodók táborába tartozott, (ma már felvilágosult jóginak neveznénk, mindjárt részletezem, miért) ahol az emberiség jövőjét illető kérdésekben a nevelést és oktatást alapvető fontosságúnak tartotta. Célja a kozmikus léptékű világszemlélet elérése volt. Kozmikus nevelés programja három alapvető meggondolásra épül:
- A fizikális szabadságot fejlesztő, biztosító környezet, amelyben olyan fejlesztő eszközök találhatók, amelyek mindkét agyfélteke használatát megkívánják, s ezzel azt fejlesztik.
- Mentális-érzelmi szabadságot fejlesztő, kozmikus léptékű globális szemléletet adó kulcsgyakorlatok sorozata.
- Spirituális szabadságot nyújtó kulcsgyakorlatok, amelyek segítségével a Világegyetem evolúciós szemléletű megismeréséhez juthatnak a gyerekek.
Már önmagában ez a hármas tagolás (testi-lelki- szellemi megközelítés) párhuzamot mutat a jógával, a gyerekjógával, ami az előítéletek nélküli gondolkodásra, az elfogulatlan megfigyelésre, az érzékek fejlesztésére, önmagunk megismerésére és a világ megértésére tanít. A jóga is – ahogy Montessori is – az embert komplexitásában értelmezi, vagyis szomatikus-mentális (testi-lelki-szellemi) síkon fejleszti, ezáltal motiválja, kiteljesíti az egészséges világszemléletet. Ugyanez a hármas egység jelenik meg Montessori fent leírt Kozmikus nevelés programjában.
A jóga egyik legfontosabb alapelve az Áhimsá, a nem ártás elve, vagyis az, hogy sem tettel, sem szóval, sem gondolattal nem ártok semmilyen élőlénynek, sem magamnak, sem másoknak. Védelmezés, segítségnyújtás, erőszakmentesség, tolerancia, önzetlenség – a gyermekjóga ezen értékek magvait próbálja elültetni a gyerekekben. Az Áhimsá elve ugyanakkor – anélkül, hogy ezt Montessori tudta volna – áthatja a teljes pedagógiai rendszerét.
KI AZ A MARIA MONTESSORI?
Maria Montessori rendkívül felvilágosult, a világra nyitott olasz nő volt. 1870-ben született. A matematika és a természettudományok iránti érdeklődése korán megmutatkozott. Reál középiskolában tanult, majd négy évig műszaki főiskolai tanulmányokat folytatott. Hosszú, fáradtságos harc után, külön pápai engedéllyel, 1892-ben sikerült az első női hallgatóként beiratkoznia az orvosi egyetemre, amit el is végzett, így ő lett Olaszország első orvosnője. Érdeklődése a gyermekgyógyászat majd a pszichiátria felé fordult.
Róma egyik pszichiátriai klinikáján elmekórtani vizsgálatokat végzett. Ott találkozott egy csoport értelmi fogyatékos gyermekkel, akik embertelen körülmények között tengődtek. Vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy minden érzékszervi fogyatékosság fejleszthető megfelelően megválasztott módszerek segítségével. Vizsgálódásai meggyőzték Montessorit, hogy a probléma elsősorban nem orvosi, hanem pedagógiai megoldást igényel. A gyermekeket felfedezte és ennek megfelelő eszközöket készített.
„Ne kényszerrel oktasd a gyermekeket, hanem játszva úgy, hogy előbb fürkészd ki hajlamaikat” – ez a gondolat az ókor egyik legnagyobb gondolkodójától, Platóntól származik. Ez vezérelte Maria Montessorit is, amikor 1907-ben Olaszországban megnyitotta a Casa Del Bambini-t, a Gyermekek házát, ahol a saját maga által kifejlesztett eszközökkel és módszerekkel foglalkoztak a gyerekekkel. Sajátos módszerének hamar híre ment, és néhány évvel később már terjedni kezdett szerte a világban. Ma már a világ szinte minden országában fellelhetőek a Montessori óvodák, iskolák, sőt gimnáziumok is, és a számuk egyre nő.
A MONTESSORI RENDSZER SAJÁTOSSÁGAI
Abban, hogy a gyermek bizonyos ingerek befogadására egy meghatározott életkorban intenzívebben képes, egyetért a hagyományos és a Montessori pedagógia is. A különbség abban rejlik, ahogy erre reagálnak. Hagyományos keretek között a pedagógus az életkorhoz igazított, azonos ismereteket nyújt az óvodások számára, és egyszerre igyekszik érdekessé tenni az anyagot minden résztvevőnek.
Ezzel szemben a Montessori pedagógus kialakítja az előkészített környezetet, mely a gyermekek életkorához illeszkedik. Ebből a gyermek maga választja ki az anyagot, amellyel foglalkozni szeretne, játszik-dolgozik vele, belső érdeklődés alapján, saját akaratából járja végig a megismerés útját. A pedagógus szerepe indirekt: segít, bemutat, ha kéri a gyermek, de hagyja egyénileg dolgozni, játszani. Érvényesül tehát a megismerési folyamatban az érdeklődés, az akarat energetikai jellege, a személyiségközpontúság. Bízik az óvónő a gyermek belső fejlődési indíttatásában, hagyja kibontakozni. A tapasztalatok szerint a tehetséges gyermekek szinte szárnyalnak ilyen nevelői attitűd mellett.
Míg a hagyományos óvodapedagógia a gyermek érzékszerveit egyszerre működteti, addig a Montessori külön eszközöket fejlesztett ki az egyes érzékszervek elkülönített kiművelésére. Az eszközökkel való gyakorlás hatására az érzékszervek (látás, hallás, tapintás, szaglás) kifinomulnak és magasabb fokon integrálódnak. A megismerés árnyaltabbá, részletesebbé válik, több az inger, ami a gondolkodási folyamatot is támogatja, segíti. Érzelmi oldalról is fontos az eszközök hatása, hiszen az érzékszervek összehangolt működése, és színek, hangok illatok harmóniája az élet fontos ajándéka.
A Montessori torony, a világ egyik legismertebb játéka
Az eszközök, melyeket Montessori egy-egy probléma megjelenítésére, a megoldás megtalálására fejlesztett ki, sajátos módon teszik gyakorlatiassá és egységessé ezt a pedagógiát. A Montessori filozófia és alapelvek meghatározzák az elméletet, az eszközök pedig rendszert alkotva mutatják meg, mivel és hogyan kell mindezt megvalósítani. A Montessori eszközök egyediek, ám olyan időtállóak és nagyhatásúak, hogy felfedezhetők a hagyományos elvek szerint működő óvodákban, és a játéküzletek polcain is. Természetesen szórványos megjelenésük, esetleges használatuk nem biztosít olyan hatást, mint az elvek és eszközök rendszerszerű alkalmazása, de így is hasznos képességfejlesztő játékok lehetnek.
A MONTESSORI PEDAGÓGIA ALAPELVEI
A tudat a tudattalanból fejlődik ki. A tudattalan szolgálat tudatos szolgálattá alakul az evolúcó során. Ezekre a filozófiai, pszichológiai alaptételekre építve Montessori az oktatás kulcsszerepére hívja fel a figyelmet. Olyan iskolamodellt épített ki, ahol a nevelési-oktatási rendszer alapja a gyermekek érzékenységi periódusai szerint tervezett tanítási program.
Maria Montessori módszere a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki, amit elméletekkel támasztott alá. Montessori a tanulás új formáját teremtette meg. Középpontban a gyermeki fejlődés öntörvényűségét állította, mivel a gyermek képes arra, hogy személyiségét egy belső késztetés alapján önmaga építse fel. A gyermeki fejlődés fontos feltétele a szeretetteljes nevelői légkör kialakítása, amely mindig tekintettel van a gyermek személyiségére. A gyermek próbálkozik, gyakorol, majd megszerzi a tudást. Fontos, hogy a gyermek önállóan tudjon megnyilatkozni.
A tudatosság a rendszeres gyakorlással alakul ki és fejlődik – ezt a jóga filozófiája tanítja. „Egy gramm gyakorlás felér több tonna elmélettel” - mondta egykor Szvámi Sivánanda, a XX. század egyik legnagyobb hatású jógija. Nem nehéz itt sem megtalálni a párhuzamot közte és Montessori gondolatai között.
A pedagógusnak hagynia kell a gyermeket önállóan cselekedni, ahelyett, hogy helyette próbálja kifejezni magát. Törekednie kell, hogy a gyerek önállóan próbáljon cselekedni. A pedagógus segíti a gyermeket, hogy kibontakozzanak képességei. A pedagógus nem irányítóvá, hanem segítővé válik. Ha hagyjuk a gyerekeket önállóan cselekedni, akkor nevelhetjük őket a legeredményesebben. A gyermek önmagát neveli, fejlődését nem más végzi helyette. A jógára ez különösen igaz: más nem gyakorolhat helyetted.
A Montessori intézményekben a környezet felépítése segíti a gyermek szabad öntevékenység megvalósítását. A berendezés a gyermekek méreteinek megfelelő, mozgásigényüket kielégítő. Montessoritól származnak a hagyományos óvodákból már ismert alacsony székek, asztalok, gyermekméretű mosdóállványok, alacsony szekrények. Montessori úgy fejlesztette ki eszközeit, hogy azok nemcsak tanulásra, a mozgásigény kielégítésére alkalmasak, hanem egyszerűségük miatt könnyen elsajátíthatók.
Montessori elvei szerint a gyermeket nem szabad korlátozni szabadságában, a gyermeket nem kényszeríthetjük semmire, de az ártalmas cselekedeteket meg lehet akadályozni, és ki lehet küszöbölni. Ha a gyermek mozdulatlan és passzív, akkor a figyelmét is nehezebb felkelteni. Montessori pedagógiájában aktív munkával neveljük a gyermeket, amely által a gyermek megérti és elsajátítja a közösségi élet rendszerét.
Mivel a gyermek önmagát ki tudja bontakoztatni, ezért a különböző egyéniségek is előbb-utóbb megnyilvánulnak. Segítenünk kell nekik, hogy az időt hasznosan töltsék el, és tevékenyek legyenek. Nem szabad a gyerekek helyett elvégezni a feladatokat, csak bemutatni az eszközök használatát és segíteni nekik, hogy függetlenül tőlünk hajtsák azokat végre. A felesleges segítség akadályozza a gyermeket természetes erőinek kibontakozásában.
A gyermek megtanulja a megfelelő viselkedést és mozgást, melyet az óvodán kívül is hasznosítani tud. Fontos, hogy a gyermek korai szakaszban megszeresse a tanulást. A gyermekek arra törekszenek tevékenységük során, hogy felfogó- és kifejezőképességüket fejlesszék, ezért tapintanak, simogatnak, szagolnak. A gyermekek fejlesztik érzékszerveiket, megalkotják képzeteiket, felépítik önálló tapasztalataikat a világgal. Ezek kibontakozását elő kell segíteni.
Az érzékszervek fejlesztése, a gyakorlás, az önmaguk felfedezése, a saját ritmusban való fejlődés és haladás mind-mind fontos elemei a gyerekjógának is.
Montessori saját eszközrendszert alakított ki. A gyermeknek ehhez segítségre van szüksége, melynek mottója: „Segíts nekem, hogy önmagam csinálhassam.” A pedagógus mindig ébren tartja a gyermek figyelmét, érdeklődését. Figyeli a gyermek tevékenységét. Minden eszköznek meghatározott helye van és rend, rendszer uralkodik. A rend miatt a gyermekek mozgása is rendezett lesz. Így a gyermek szabadon választhat és gyakorolhat.
Ha a gyermek megszokja ezt a rendszert, a nyugodt légkört, akkor belsőleg felszabadul, és saját eredményei fontosak lesznek számára. Jutalmazás, büntetés nincs. A pedagógus külön leül és beszélget a gyermekkel a problémáról, a másik gyermek előtt nem szégyenítheti meg. Ha a szokásrendszer kialakul, nincs komolyabb fegyelmezési probléma. A gyermek és a pedagógus között kölcsönös bizalom alakul ki. A pedagógus jellemével hat a gyermekre, amely az alázat, türelem, harmónia és a kiegyensúlyozottság.
Ezek a tulajdonságok a jógaoktató számára is evidenciák.
A gyerekek az első hat évben tudattalanul szívják magukba az őket körülvevő világ információit. Érzékelés, hangok, hőmérséklet által. Montessori eszközei a gyerekek érdeklődését nagymértékben lekötik, a velük való gyakorlás érzékszerveiket, megfigyelőképességüket, gondolkodásukat egyaránt fejleszti.
A MONTESSORI PEDAGÓGIA 5 FEJLESZTÉSI TERÜLETE
Maria Montessori az általa kidolgozott eszközöket öt fejlesztési területre osztotta. Az öt terület egymásra épül, összetartoznak. Az egyszerű, hétköznapi tárgyak használatának megismerésétől jutnak el a gyerekek világunk megismeréséig.
1. A gyakorlati élet
A gyakorlati élet eszközei segítik fejlődni a gyermek mindennapi életéhez szükséges készségeiket. A gyermekeknek a gyakorlat eredménye nem fontos, ők sikert akarnak elérni a gyakorlat folyamatában. A gyakorlatok során a gyermek valós tárgyakat használ, melyek mérete alkalmazkodik a gyermekek méreteihez. Az eszközök valójában jól ismertek a gyermek számára, mivel a személyes környezetéből valók. Az öltöztető keretek segítségével például gyakorolható a gombolás, cipzár és tépőzár használat, a masni kötés és a csattok nyitása- zárása.
Öltöztető keret
Egyik legalapvetőbb gyakorlati eszköz a kancsós víz öntögető játék. Az eszközzel való játék során a gyermek megtanulja, hogyan önthet magának vizet a kancsóból, tapasztalatot szerez a folyadékok tulajdonságairól, térfogatukról, alakzatuk változásáról különböző edényekben. A játékokkal való gyakorlással fejlődik a gyermekek koncentrációja, izmosodik a kézfejük, például amikor szivaccsal szedik fel és csavarják ki a vizet. Fejlesztőleg hat a száraz öntögetés is: különböző formájú és űrtartalmú edényekből öntenek a gyerekek, rizst, száraz tésztát, lencsét.
Öntögetős
Ez a gyakorlat például kiválóan alkalmazható a gyerekjóga foglalkozásokban is, akár egyfajta kapcsolódó feladatnak: mindenkinek a kezében kis műanyag pohárka, és körbe kell öntögetni egymásnak a borsót/babot/lencsét.
2. Az érzékelés
Az érzékelést fejlesztő eszközök az érzékszervekre hatnak. Maria Montessori szerint minden tudás alapja a dolgok pontos ismerete. Az érzékszerveken át történő ismeretszerzés útján jutunk el a valóság észleléséig, a valóság megismeréséig. Ahhoz, hogy a gyermekek önállóan tudják megismerni, felfedezni az őket körülvevő világot, fejleszteni, pontosítani, finomítani kell érzékszerveiket, érzékelésüket.
Az egyik ilyen eszköz, a rózsaszín torony, az egész világon a Montessori módszer jelképévé vált. Az eszköz tíz rózsaszín kockából áll, melyek három kiterjedésükben különböznek egymástól. Az eszköz segítségével a gyermekeknek fejlődik mozgáskoordinációjuk, izomkontrolljuk, gyakorolják a durva és finom mozgásokat. Azzal, hogy megismerik a nagyság és a súly közötti összefüggéseket, három dimenzióban vizuálisan különböztetik meg a méreteket, sorozatot alkotnak, felkészülnek a matematikára. Az eszközzel való manipulálás során fejlődik a gyermek kognitív, gondolkodási műveletei; gyakorolja az összehasonlítást, soralkotást, megállapít nagyságbeli különbségeket, valamint fejlődik a gyermek fogalomalkotó képessége, a nyelvi kompetenciája, gyakorolja és megtanulja a kicsi-nagy, kisebb-nagyobb fogalmakat.
A rózsaszín torony
Ezeknek a nagyobb-kisebb fogalmak elmélyítését is nagyon jól tudja segíteni a gyerekjóga. Akár a rózsaszín torony elemeit használva is játékos, közös munkára késztető gyakorlatokat lehet kitalálni. Pl: Minden gyerek kap egy kockát, és úgy kell sorba állniuk, hogy a kockák nagyság szerint legyenek egymás mellett.
3. Matematikai nevelés
A Montessori eszközökkel manipuláló gyermekek az őket körülvevő környezetükben is folyamatosan megfigyelnek. Összefüggéseket keresnek, csoportosítanak tulajdonságok alapján, mindent megfigyelnek, összehasonlítanak, különbséget tesznek. Montessori a kiterjedés fogalmával, a nagyság becslésével, összehasonlítással, soralkotással, a különbözők egyenlővé tételével alapozza meg a matematikai fogalmakat.
A piros-kék rudak például a legegyszerűbb eszközök a számfogalom kialakításához. A rudakon a decimétereket a piros és kék szín váltakozása jelzi. A gyerekek szinte maguktól kezdenek el számlálni, gyakorlások után összekapcsolják a hosszúság fogalmát a kapott számokkal. A legrövidebb az „egyes”, utána a „kettes” stb., így épül fel a számsor. A rudakkal való játék során jutnak el a manipulálástól a feladatmegoldó cselekvésen keresztül a számfogalom kialakulásáig, az absztrakttól a konkrétig. Az eszköz célja a mennyiségek felismertetése, a számjegyek és mennyiségek egyeztetése.
Játék a piros-kék rudakkal
4. Anyanyelvi nevelés
A gyermekek a Montessori csoportban folyamatosan találkoznak a nyelvi fejlesztés különböző és változatos eszközeivel. A vegyes csoportban a kisebb gyermekek hamarabb elsajátítanak kifejezéseket, bővül a szókincsük, jobban és gyorsabban fejlődik a beszédképességük, mintha homogén csoportban lennének. A pedagógusok munkájuk során folyamatosan fejleszthetik a gyermekek beszédképességét, rengeteg alkalom adódik beszélgetésre, megbeszélésre. A köridő is beszélgetéssel telik, a gyermekek elmesélhetik élményeiket, tapasztalataikat, beszélhetnek a bennük rejlő érzésekről. A dráma tevékenységek során a különböző szerepek által számtalan lehetőség nyílik a beszédképesség fejlesztésére. Fontos, hogy a gyermekek mindennap halljanak mesét, illetve verseket.
Egy újabb kapcsolódási pont a gyerekjógával: A foglalkozásokon mesébe, mesés történetbe, környezetbe ágyazva tanítjuk meg a gyerekeknek „észrevétlenül” a különböző testhelyzeteket, ászanákat. A foglalkozások elengedhetetlen elemei a mondókák, a dalok. Montessori óvodában tartandó gyerekjóga foglalkozáson ezeket össze is lehet hangolni: az adott héten tanult mondókát, dalt (akár angol nyelvűt is) bele lehet építeni a jógafoglalkozásba. A gyerekjógára is tökéletesen jellemző az a Montessori által megfogalmazott elv, hogy úgy végeztetünk velük hasznos tevékenységet, úgy tanulnak, hogy közben élvezik a cselekvés minden egyes pillanatát. A reflexiók, a foglalkozás végén a megerősítések (pl. „Ki merre járt a relaxáció alatt? Milyen állatok voltunk ma? Milyen járművekkel utaztunk ma?) szintén fejlesztik a kommunikációt, a beszédet.
„Nézzünk bele a varázstávcsövünkbe!”
5. A kozmikus nevelés
A kozmikus nevelés nem egy tantárgy, hanem az ismeretek átadásának egy módját jelenti az egésztől haladva a részletek felé. A gyermekek számára a lehető legkorábban lehetőséget kell teremteni az ismeretek megszerzésére, hiszen ezekben a korai években a gyermekek rendkívül érzékenyek a külvilágból érkező mindennemű információ iránt. Ahhoz, hogy olyan felnőtt emberek legyenek, akik függetlenek, képesek önálló döntések meghozatalára, biztosítanunk kell gyermekeink számára egy olyan környezetet, melyben elsajátíthatják az ezekhez való készségeket. Hozzá kell segítenünk gyermekeinket, hogy megtalálják helyüket a kozmoszban.
Ez a gondolat spirituális szinten kapcsolódik a jóga filozófiájához. A jóga célja – a párhuzam megértése végett most rendkívül leegyszerűsítve - az egyesülés az univerzummal. Az egyén világi feladatainak, és igazi önvalójának megtalálása. Cél a kiegyensúlyozott, harmonikus élet, harmóniában önmagunkkal, a természettel, a mikro- és makrokörnyezetünkkel. A jóga gyakorlásán keresztül megtanulják a gyerekek, mit jelent a tudatosság, ezáltal kézbe tudják venni saját sorsuk irányítását, vagyis – ahogy Montessori fogalmaz – képessé válnak önálló döntések felelős meghozatalára.
A Montessori pedagógiában kiemelten fontos, hogy hogy a gyermekeknek legyen alkalmuk közvetlenül megfigyelni szűkebb és tágabb környezetüket, a természet jelenségeit, növényeket, állatokat, az élővilágot. Az óvodai csoportszobákban például gyakran helyeznek el akváriumot, aminek a gondozásában a gyerekek is aktívan részt vesznek. A Montessori óvodában a gyerekek folyamatosan részt vehetnek a kert gondozásában. A kertben való változásokat maguk figyelhetik meg. Ugyanígy fontos a jeles napok megismertetése, pl Víz világnapja, Föld világnapja. Ilyenkor rendszerint tematikus napokat szerveznek a gyerekeknek.
A gyermekjógában is fontos kapaszkodó lehet az oktatónak a jeles napok nyomon követése. Csodálatos, mesés tematikákat lehet építeni a Víz- , a Föld -. az Állatok Világnapjára éppúgy, mint a Halloween-re, vagy a Karácsonyra.
A mindennapos gyümölcsevés során a gyerekek maguk pucolhatják meg a gyümölcsöket, és megfelelő előkészület és figyelem mellett önállóan darabolhatják fel. A gyümölcs héját, vagy az el nem fogyasztott darabokat összegyűjtik, és a komposztálóban helyezik el.
Az egészséges életmóddal, a helyes táplálkozással kapcsolatos ismeretek átadása a gyerekjóga foglalkozásoknak is fontos része. Akár az óra témájába beépítve, akár külön, beszélgetések keretében gyakran esik szó a zöldségek, gyümölcsök, gabonák fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásairól.
Nagyon fontos, hogy az óvodában tanultakat a hétköznapi, otthoni életükben is tudják alkalmazni a gyerekek. Így például a legtöbb Montessori intézményben szelektíven gyűjtik a hulladékot, és a gyermekeket is arra nevelik, hogy védjék a környezetet.
A kozmikus nevelés egyik legfontosabb célja, segíteni a gyermekeknek megtalálni helyüket a világban. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, elengedhetetlen, hogy ne csak az őket közvetlenül körülvevő környezetükkel ismerkedjenek meg, hanem a Földdel, a bolygókkal, a Nappal, a Holddal és csillagokkal, az űrrel is. Ismerkednek a Földgömbbel, térképpel, lerajzolják a séták útvonalát és az óvoda környékét. Az ide járó gyermekek előszeretettel nézegetik a világtérképet, földgömböt, érdeklődnek a különböző országok, kultúrák iránt.
Maria Montessori nagyon fontosnak tartotta megmutatni a gyermekeknek, hogy az emberek szükségletei mindenhol azonosak a világban, csupán eltérő formában elégítik ki azokat. Minden embernek szüksége van fedélre a feje felett, ruhára, ennivalóra. Minden országban, kultúrában az idősebbek, a felnőttek tanítják a gyermekeket, és adják át tudásukat nekik. Más népek kultúrájának megismerése, tudásunk átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történik, úgy mint dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek. Olyan mesék, versek által, melyek a különböző kultúrákról szólnak, és gyerekek is szerepelnek benne.
Montessori kiemelkedő feladatának tartotta a békére nevelést. Ehhez fontos, hogy a gyermekek megismerjék egymást, hogy tudják, társaik hozzájuk hasonló módon gondolkodnak, éreznek és szeretetre, békességre vágynak, akkor is, ha éppen más a bőrük színe, más a hajuk, az anyanyelvük, a hitük vagy a világnézetük.
Maria Montessori ezen gondolatai szinte tökéletesen egybe csengnek a jóga legfontosabb tanításával, az Áhimszá, a „nem ártás” törvényével, amit a gyerekekkel minden jógafoglalkozás elején így fogalmazunk meg:
„Sem gondolatban,
Sem szóban,
Sem cselekedetben,
Nem ártok
Sem magamnak,
Sem másoknak.”
CSEND ÉS MEDITÁCIÓ
Amikor óvodát kerestem Zalának, a kisfiamnak, és sorra jártam a környékbeli óvodákat, sok más mellett az a pillanat fogott meg a legjobban a Montessori oviban, amikor a délelőtti Csend gyakorlatot láttam. Egész egyszerűen könnyekig hatódtam, amikor láttam a csoportszobában körben, törökülésben, néma csendben ülő 4-5 éves gyerekeket, miközben egyikük mécsessel a kezében körbejárt. Aki előtt megállt, az átvette tőle a mécsest, és ő ment körbe óvatosan, halkan, csendben. Lenyűgöző volt. El sem tudtam képzelni, ezt vajon hogyan tanították meg nekik, hogy lehet, hogy ilyen fegyelmezetten, ugyanakkor láthatóan élvezettel, szeretettel csinálják mindezt a gyerekek, akiknek életkori sajátosságaikból adódóan inkább a hangos, mozgásos játékok a kedvelt elfoglaltságaik.
Ez a rituálé-szerű elmélyülés, egymásra vagy éppen befelé figyelés épp olyan, mint a jógafoglalkozások elején zajló, a megérkezést, a megnyugvást szolgáló gyakorlatok: az OM-ozás, a kapcsolódást segítő feladatok. A halk, meditatív zene, a mécses, mindkét esetben megjelenik, éppúgy, ahogy a kör térforma, a csend, a halk beszéd, a koncentráció. 
OM gyerekjóga órán a Montessori Óvodában
A csend alapvetően jellemző a Montessori oviban. Bent, a csoportszobában nem nagyon lehet földhöz csapódó játékok zaját, vagy az asztaltól óriási hangrobajjal elhúzott szék hangját hallani. Persze, ha kint vannak az udvaron, akkor lehet rohangálni, kiabálni, fogócskázni, de bent megtanulják, hogyan kell csendben mozgatni a székeket, hogyan kell úgy közlekedni, hogy ne borítsanak fel semmit, megtanulják, hogyan kell “csendet csinálni”.
A csend gyakorlatok első fázisa, hogy megtanítják nekik, hogyan tudják a bútorokat, eszközöket úgy mozgatni, hogy azzal ne zavarják a többiek munkáját és minél csendesebben tudjanak arrébb húzni, rakni, polcról levenni dolgokat. Sokan azt gondolják, ilyet biztosan csak szigorú fegyelmezéssel lehet elérni ilyen picikéknél. De szó sincs makarenkói módszerekről. Egyszerűen megtanítják a gyerekeket, hogy hogyan lehet csendben mozogni, illetve mozgatni dolgokat a szobában és ők pedig úgy fogják ezt fel, mint egy újabb feladatot és örömmel csinálják a mindennapok dolgait halkan.
A gyerekjóga órákon is fontos az, hogy időről időre megtörténjen az elcsendesedés. Vagyis, ha túlzottan fel is pörögnek a gyerekek, például egy-egy nagymozgásos feladatnál, az oktató igyekszik minél hamarabb visszahozni őket a halk kommunikációba. Teszi mindezt példamutatással, játékkal, a gyermeki figyelem irányításával, és nem fegyelmezéssel. Éppúgy, mint egy Montessori pedagógus.
A napi csend gyakorlatoknak több verziója is van. Zalánéknál például délelőtt, a reggeli önálló játék után egyszer csak megszólal egy bizonyos zene, amiről pontosan tudják már, hogy akkor körbe kell ülni a szőnyegen csendben, halkan. Ez az elcsendesedés, lenyugvás készíti elő aztán a napi foglalkozást, amikor is a világ dolgairól tanulnak ugyanígy, ebben a körben ülve. Van, hogy be kell csukni a szemüket, és csak figyelni a külvilág zajait így a hallás még inkább előtérbe kerül, így még hangosabbnak érzékelik egy-egy lábacska vagy kéz mozdulását, egy szék nyikordulását, vagy éppen észreveszik, hogy egy madárka csicsereg a fán.
Ez már nem is a gyerekjóga, hanem a felnőtteknek szóló relaxáció, meditáció bevezető gyakorlata szokott lenni. Máskor körbe kell adniuk egy csengettyűt úgy, hogy ne szólaljon meg. Ugye ez is ismerős? Gyerekjóga órán is szeretjük koncentrációs, kapcsolódós gyakorlatnak használni ezt. Nem kérdés, hogy ha valami, akkor ez igazán egybecseng a jógával, sőt, megkockáztatom, egyenes út ahhoz, hogy a későbbiekben a gyerekek könnyedén megtanulják a relaxációt, majd a meditációt.
Relaxáció gyerekjóga órán a Montessori Óvodában
Maria Montessori egyébként szinte véletlenül fedezte fel, hogy a gyerekek számára mekkora örömöt jelentenek a csend gyakorlatok. Újabb érzékelési gyakorlatot szeretett volna kidolgozni a halláshoz és meglepetten tapasztalta, hogy – persze gyakorlás után – de akár a 3 éves gyerekek is képesek egészen sok ideig csendben várni. Ekkora önuralomra ő sem számított tőlük, ezért előkészített nekik pici édességeket a játék utáni kicsi jutalomnak. Azt tapasztalta, hogy a gyerekek annyira élvezték a játékot, hogy még az édességekről is megfeledkeztek nagy örömükben. Íme az újabb kapcsolódási pont, a jutalmazás, a jól megérdemelt jutalomfalatkák.
Olyan is előfordul, hogy csend sarkot alakítanak ki a csoportszobában, ahol egyedül is gyakorolhatják a csendben maradást a gyerekek. Kiraknak egy kis szőnyeget, rá egy kis táblácskát, amin a “Csend” szó áll, egy elektromos kismécsest (az igazi elég veszélyes lenne) és egy homokórát. A gyerek, akinek éppen kedve van, leül a szőnyegre és megfordítja a homokórát. Figyeli a szemeket, ahogy peregnek, nézegeti a kismécsest és hallgat. Van, aki úgy szeret ott ücsörögni, hogy becsukja a szemét. Amikor az utolsó szem is lepereg a homokórában, akkor feláll és megy játszani tovább. Hát mi ez, ha nem meditáció?
KEREK EGÉSZ
A Világegyetemben az alkotó elemek között kölcsönös összefüggés van. Mindennek megvan a maga funkciója, ami az egészet szolgálja. Az időbeli és térbeli összefüggések feltárása formálja a kozmikus szemléletet. A Montessori módszer ennek a globális világképnek a megteremtését szolgálja, amely megalapozott filozófiai, pszichológiai, pedagógiai, természet- és társadalomtudományi szempontból is.
Montessori szerint a szabadságot nem lehet megadni, ez az emberi természethez tartozik. A szabadságnak addig van értelme, ameddig a gyermek saját életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő eszközökkel tevékenykedik. Meg kell tanulni bízni a gyermekekben. A gyermek eljut oda, hogy korrigálni tudja a hibáit és biztos lesz önmagában. Jellemük fejlődik, kiegyensúlyozottá válik, így a gyermek együttműködő, szociális ember lesz. A környezet állapotának védelme, a természeti értékek megőrzése, és a szeretetre nevelés Montessori pedagógiájának igen fontos területe. Úgy vélte, a nevelés segíthet abban, hogy az emberek erőszak nélkül, békében éljenek, emberi és természeti környezetüket megbecsülve.
Ezt a célkitűzését a jóga a saját, több ezer éves tanításával, tapasztalatával, eszközrendszerével, tovább tudja szélesíteni és segíteni, ily módon a gyermekjóga kiváló kiegészítője és segítője a Montessori pedagógiának.
FORRÁSOK
Magyarországi Montessori Egyesület (2004): Maria Montessori pedagógiai módszere - jegyzet
Csíki Mariann: Gyermekjóga Atheneum 2000 Kiadó, 2007.
Németh Krisztina: házi dolgozat, Magyarországi Montessori Egyesület: tanfolyami jegyzet,
BARAKA Jógaiskola Gyerekjóga Oktató Képzésének Jegyzete
